pécsiek,

alesi:

couleurlocale:

mi az oka annak, hogy a Király utcán minden második üzlet kiadó vagy eladó? Elég szomorú látvány az überdrága, de legalább überszar kiülős teraszos éttermekkel együtt. 

És azt sem igazán értem, hogy miért olyan elképesztően koszosak és büdösek a vécék olyan helyeken is, ahol wagyu marhával vagánykodnak :(

mecsekalja, kissfero?)

Majd mecsekalja elmagyarázza a tutit, de én -mint tíz éve bevándorló vidéki- úgy látom, hogy a Mecsek árnyékában… elég belterjes népség gyűlt össze.

Egyfelől van egy übermensch életérzés, komolyan hisznek benne, hogy a Széchenyi tér-Király utca párossal letették az un. hangulatos belváros maximumát és Magyarországon ennél nagyobbat senki se tud dobbantani, de még külföldön se nagyon. Helyi ismerőseim konkrétan vérig sértődtek, amikor azt mertem mondani, hogy én nem tudok egy olyan éttermet komolyan venni, ahol a rántott hús felkerülhet az étlapra (Király utca egy ikonikus helyéről beszélek).

Ehhez hozzájön a helyiek zárkózottsága, sokaknak a Pécs-Orfű-Villány vonalnál megáll a tudomány, esetleg elmerészkednek a déli partig, de mondjuk a Zempléni hegységet már térképen is nehezen rajzolják be (ha már Villány: merd azt mondani egy pécsinek, hogy jó vörösborért sokkal messzebb kell menni Villánynál).

Szóval azt akarom mondani, hogy Pécs kicsiben az, ami Magyarország nagyban. Ülünk a langyos középszerűségben, verjünk a mellünket a dicső múlton és pár látványberuházáson, közben nem nagyon vesszük észre, hogy milyen súlyos lemaradásban vagyunk általában. Lehet itt tolni orrba-szájba a multikulturális város eszményét, de közben látni, hogy ez mennyire nem igaz.

Ahogyan a városvezetés, úgy az éttermek tulajdonosai se tudnak mit kezdeni azzal, hogy tíz éve milyen súlyos lejtmenetbe került a város és egy olyan álomképbe kapaszkodnak, ami rég eltűnt.

Én egy hét múlva költözöm oda…